A Horthy-korszak

Hazánk a trianoni békediktátum után elvesztette területének kétharmadát. Lakosságának több mint a felét. Magyarok milliói rekedtek az új államhatáron túl. Az antant hatalmai nem engedték hazánknak, hogy ütőképes és megfelelően felszerelt hadsereget tarthasson fenn. Mindössze egy 35000 fős rendfenntartó egységgel rendelkezhettünk. Megtiltották légierő és nehézfegyverek tartását, csupán 185 ágyút engedélyeztek – miközben a kisantant felfegyverkezett. Nem engedélyezték repülőgépek és hadihajók gyártását. A flotta csupán három felderítő naszádból állhatott, az adriai hadiflottát elkobozták az olaszok részére. A nemzet válasza erre nem lehetett más, mint

NEM, NEM SOHA.

Az őszirózsás forradalom, valamint a Tanácsköztársaság rémuralma után szükség volt egy stabil államapparátusra. Ennek vezetője lett vitéz nagybányai Horthy Miklós altengernagy, akit 1920. március 1-jén választottak hazánk kormányzójává. Kormányzósága alatt gróf Bethlen István miniszterelnöksége idején sikerült a gazdaságot stabilizálni. 1924-ben létrejött a Nemzeti Bank, 1927-ben új pénzt vezettek be, a pengőt. Külpolitikájának egyetlen célja volt, a revízió. Ennek első eredménye az 1927-ben megkötött olasz-magyar barátsági szerződés.

 

A revíziós politika a 30-as évek végére kezdte elérni célját. Hazánknak a trianoni békediktátumot felülvizsgáló nemzetközi döntőbírósági döntések Bécsben születtek.

Az első 1938. november 2-án Csehszlovákiával szemben valósította meg az etnikai revíziót. Eredményeképpen 11 927 km² terület tért vissza Magyarországhoz, 869 ezer fős lakossággal, akik közül 752 ezer fő (86,5%) magyar volt, 117 ezer más nemzetiségű (szlovák, német, rutén). Így is 320 ezer magyar maradt a csehszlovák határ túloldalán.

A dicsőséges kassai bevonulás

A második bécsi-döntésre 1940. augusztus 30-án került sor. A határozat Észak-Erdélyt Magyarországnak juttatta. Ennek köszönhetően visszatért 43 104 km², 2 millió 394 ezer fős lakossággal. Híressé vált esemény Bécsben, hogy az ítélet kihirdetése után Mihail Manoilescu román külügyminiszter elájult.

Kolozsvár újra a mienk

A bécsi-döntések mellett a magyar honvédség megszállta a Kárpátalját 1939. március 15-tel kezdődően. Eredményeként közel 12 000 km² tért vissza.

1941. április 11-ben pedig sor került a Délvidék visszafoglalására. 4 nap alatt visszatért a Délvidék, a Baranya-háromszög és a Muravidék Jugoszláviától. Így újabb 11 601 km² került vissza az anyaországhoz.

 

 

 

Oldal: Horthy korszak
Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület - © 2008 - 2024 - lovas-kaland-vas-megye.hupont.hu

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat