Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület

Túralovaglás népszerűsítése, a természet és a rend védelme, hagyományőrzés, bemutatók tartása, oktatás, oktatási anyagok szerkesztése, gyermektáborok és rendezvények szervezése, lovak bérbeadása, bértartása

 

A honfoglalás kori magyarság

 

„A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket!” – tartja a régi közmondás, amit talán mindnyájan megismertünk tanulmányaink során. A legendák, a népi hagyományok és egyes kutatások alapján előőrseik már a VII. században megérkeztek a Kárpát-medencébe. Mindannyian ismerhetjük a csodaszarvas mondáját, melyben Hunor és Magor közösen űzi a mitikus állatot a szarvast. De hallottunk Attila hun király fiáról, Csabáról szóló legendás történeteket, melyekben új hazát szerez népének, a székelyeknek és azóta is, baj esetén a „Hadak útján” visszatér megsegíteni népét.

A magyarok harcmodora messze földön híres volt. Az egységek a csatákban rendkívül ügyesen manővereztek. Az első harcvonal rendszerint csak színlelt támadást hajtott végre, hogy aztán színlelt hátrálással az ellenséget a hátsó harcvonalak átkaroló mozdulataiba csalja. Őseink megtalálták a paripának, mint katonai eszköznek az összes előnyét, ezzel kivívták a hadviselés fölényét ellenségeikkel szemben. Amíg a nyugati páncélos lovasságánál a ló elsősorban a védőfegyverzetet szállította, addig a magyar paripa maga volt a támadófegyver.

 

A lovas taktika legfőbb eleme a lóhátról való nyilazás volt. Az íjuk a visszacsapó, vagy reflexíj kiválóan illeszkedett a lovas harcmodorba. Mérete alkalmassá tette arra, hogy tulajdonosa lóról is kiválóan tudja használni. Az íjon kívül fontos fegyverzetük volt a szablya, a buzogány és a fokos is, amivel közelharcot vívhattak. Az elkövetkező X. század létfontosságú volt a honfoglaló magyarság számára. Fennmaradásunk volt a tét. A kialakuló harcok közül kiemelkedik a pozsonyi csata 907-ből. Az összevont nyugati erők kb. 100 ezer fővel érkeztek, hogy a magyarokat véglegesen kiirtsák. Ezt IV. Lajos rendeletben is kimondatta: „decretum…Ugros eliminandos esse” („Elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak”). Azonban eleink ezt máshogy gondolták.

Az Árpád fejedelem által vezetett, mintegy 40 ezres magyar sereg zseniális hadszervezéssel, a két és félszeres túlerő ellenére óriási győzelmet aratott. Nem csak az ellenség hadseregét pusztították el, hanem megsemmisítették a nyugatiak dunai hajóhadát is. Sőt megalázó módon a bajor királynak is menekülnie kellett. A csata hivatalos tananyag, az amerikai tisztek számára vizsgaanyag az Egyesült Államok összhaderőnemi akadémiáján, a West Point-on. Ennek a csatának, amit a középkor egyik legnagyobb ütközeteként tartanak számon lesz a hozadéka, hogy nyugati hatalomnak több mint száz évig eszébe sem jut, hogy a Kárpát-medence felé indítson hadjáratot. Ezért is fontos, hogy emlékezzünk azokra, akik ekkor megvédték az új hazát, és lehetővé tették azt, hogy immáron több mint 1100 éve ezt a csodálatos vidéket nevezhessük otthonunknak

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 12
Tegnapi: 122
Heti: 189
Havi: 1 504
Össz.: 232 030
Oldal: Honfoglalás
Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület - © 2008 - 2017 - lovas-kaland-vas-megye.hupont.hu