Szent István kora
A kalandozások után a X.-XI. században komoly változások történtek a Kárpát-medencében. Géza fejedelem a nyugati kereszténység felé kezdett közeledni. Fiát, Vajkot megkereszteltette és nyugatról hozatott térítő papokat. A keresztségben István névre hallgató fejedelmet a pápától kapott koronával 1000. karácsonyán megkoronázták és létrejött a Magyar Királyság. Megtörtént az államalapítás, ami egy központi hatalom alá helyezte az itt élő népeket. Ezzel együtt a keresztény egyház is egyre nagyobb hatalmat gyakorolt a területen. Így a Magyar Királyság becsatlakozott a Nyugat-Európai államosodás folyamatába és tényezővé vált Európa birodalmai között. A püspökségek megalapításával lefektette a magyar kereszténység alapjait, valamint belső ellenségeivel leszámolva megszilárdította királyi hatalmát.
István folytatta apja munkáját. Igyekezett nyugati, illetve bizánci mintára formálni államát, így saját testőrségét is a kornak megfelelően északi viking, varég zsoldos harcosokból szervezte. Ezek az északi harcosok a kor elitjét alkották és több esetben is elszegődtek uralkodók testőrségébe. Ők voltak a korszak legjobban felszerelt és legjobban fizetett harcosai, ők alkották a későbbiekben Imre herceg testőrségét is. Imrét a források a „Dux Ruizorum” jelzővel is illetik, ami a ruszok hercegét, vagyis a keleti viking harcosok vezérét jelentette. István már uralkodása során igyekezett fiát felkészíteni a későbbi viharos időkre. Neki készíttette el intelmeit, melyekben jó tanácsokkal látja el fiát későbbi uralkodásához.
Imre azonban korán meghalt, így az örökös nélkül maradt István halála előtt a királyságot Szűz Mária kegyeibe ajánlotta. Innen ered a Regnum Marianum (Mária Országa) elnevezés is. Halála után 1083-ban I. László királyunk közbenjárásával VII. Gergely pápa engedélyével szentté avatták. Ezzel István lesz hazánk első szentje. 2000 óta pedig Szent István az első olyan szent, akit a nagy egyházszakadás után nem csak a katolikus, hanem az ortodox egyház is szentként tisztel. Így épít halála után is „ökumenkius hidat” a két vallás között.
Élete, uralkodása méltán lesz példaképe későbbi királyainknak, vezetőinknek, hogy az istváni utat megőrizve immáron több mint 1100 éve létezhet a Kárpát-medencében egy olyan ország, amit mi OTTHONUNKNAK nevezhetünk.