A kurucok kora

 

A kuruc szó a latin „crux” (kereszt) szó megmagyarosodott formája és a Dózsa György-féle felkelés idejéből származik. Az olyan embereket nevezték így kik a keresztes háborúra készültek fel. A XVII. századtól kezdik a szó jelentését azonosítani azokkal a magyarokkal, akik felkeltek a Habsburg-ház elnyomása ellen.

Első komoly sikereiket a kuruc nemesi mozgalomban érték el. A nemesi mozgalom tagjai a Habsburgok ellen felkelő nemesekből és azokból a végári vitézekből állt, kiket Lipót bocsátott el a szolgálatból. A mozgalom teljes sikerét nem érhette el, mert hiányzott egy igazi vezető az éléről. 1678-ban azonban az evangélikus Thököly Imre állt a mozgalom élére. Hamar komoly sikereket értek el. Elfoglalták pl. Trencsént és a bányavárosokat is. Sikerük kulcsa a gyorsan mozgó könnyűlovasság, a kuruc huszárság volt. Azonban hatásos gyalogság híján a végső sikert nem sikerült elérniük.

A kuruc mozgalom kiteljesedése II. Rákóczi Ferenc fejedelemsége alatt történt. Az 1703-1711 között lezajló szabadságharc során a kuruc vitézek bizonyították hősi helytállásukat a császáriakkal szemben. Mivel a kuruc hadsereg közel kétharmadát a könnyűlovasság tette ki, ezért taktikájukat is ehhez igazították. A lovas rajtaütéseik gyorsak, váratlanok voltak és kerülték a nyílt nagy létszámú ütközeteket. A gyorsan mozgó kuruc lovasság komoly nehézséget okozott a Habsburg erőknek a szabadságharc ideje alatt. Jó példa erre a győrvári-csata, ahol Béri Balogh Ádám csapatai legyőzték az osztrák erőket, vagy a nagy morvaországi betörés mikor Bottyán János csapatai 1705 januárjában 6 huszárezreddel és szekérre rakott gyalogsággal átsiklottak a császáriak védelmi vonalán, majd 12 nap múlva veszteség nélkül, azonban hatalmas zsákmánnyal tértek vissza. További szép teljesítmény még az amikor Bornemissza János strázsamester 20 fővel fogta el Starhemberg Miksa császári tábornokot és vitte kis létszámú csapatával Nyitra várába. A szabadságharc 1711-ben a szatmári-békével ért véget. A szabadságharc résztvevői teljes amnesztiában részesültek, a nemesség és a jobbágyság is megtarthatta kiváltságait. A kuruc ekkor indult el hódító körútjára, hogy Európában azonosítsák azt a bátor, gyors, félelmet nem ismerő magyar huszárral.. Többek között ennek köszönhető az is, hogy Bercsényi László Rákóczi testőr századosa Franciaországban lefektette a francia huszárság alapjait, melyet a mai napig megtalálhatunk a francia hadseregben, hiszen az első ejtőernyős huszárezred a mai napig Bercsényi nevét viseli.

A kurucok hőstettei óriási hatással voltak a magyar kultúrára is. Hatása megfigyelhető az irodalomban, vagy a népi költészetben is. A kuruc dalok könnyen énekelhetőek, pattogósak. Hatása a XIX. században is megfigyelhető.

 

Oldal: Rákóczi
Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület - © 2008 - 2024 - lovas-kaland-vas-megye.hupont.hu

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat