Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület
Túralovaglás népszerűsítése, a természet és a rend védelme, hagyományőrzés, bemutatók tartása, oktatás, oktatási anyagok szerkesztése, gyermektáborok és rendezvények szervezése, lovak bérbeadása, bértartása
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
A huszárság
Hazánk hadtörténetében a XV. század derekán jelent meg a huszár, mint a könnyűlovas fegyvernem része. A huszár szó eredetére a mai napig nem tudunk pontos meghatározást. A legvalószínűbb, hogy húsz jobbágytelkenként kellett kiállítani egy könnyűlovas katonát, tehát „húsz árán”.
A huszárság a jellegzetes magyar könnyűlovasság megtestesítője volt Mátyás király uralkodásától egészen a II. világháború végéig. Mondhatjuk ezt azért is, mert a közép- és nyugat-európai országok hadseregeinek nem volt könnyű lovassága.
A magyar könnyűlovasságot évszázadokon át annyira jellemző kiválóságok nemcsak a lovaglásban, kardforgatásban, hanem a magyar harcmodorban jutottak leginkább kifejezésre. A magyar huszárság vagy rajcsoportokban harcolt, vagy nagyobb tömegekben rohamozott. Hatásos és különösen félelmetes volt a magyar könnyűlovasság rohama, amikor egetverő csatakiáltásoktól a levegő és a lovak patkóinak dübörgésétől a föld is remegett. A magyar huszárok kiváló lovaik teljesítőképességének teljes kihasználása mellett, rajta-rajtában vágtáztak, és semmisítették meg az ellenséget. Többek között így történt 1849 júliusában Komárom várának védelmekor Görgey Artúr vezénylete mellett, vagy az első világháború során a Csíki-havasokban a román erők ellen is. A huszárroham ellen nem volt ellenszer.
Huszárnak lenni azonban nemcsak egy fegyvernemhez való tartozást jelentett. Már köszönésük is „Erőt, Tisztességet!” is sugallja, hogy a huszárbecsület egy életre kötelezte azt, aki huszárnak állt. Az 1848/49-es szabadságharc legnehezebb időszakában ők jelentették azt a bázist, amelyre támaszkodni lehetett a hadseregszervezés során. A huszárok a szabadságharc küzdelmeiben kimagasló bátorsággal, önfeláldozó hősiességgel teljesítették kötelességüket.
A huszárság fennállása során mindig a magyar nép rendkívüli katonai képességeit hirdette szervezésben, hadművészetben és utolérhetetlen huszár hősi szellemében. A magyar huszár népünk történelmi értékeinek megtestesítője. Jelképezte és tetteivel megvalósította mindazon legszentebb erényeket, amelyek mindig biztosították nemzetünk fennmaradását.
Ezek alapján akkor ki is a huszár? A legtalálóbban talán ezt Nagy Kálmán fogalmazta meg:
„Olyan ember volt, mint akármelyikünk, olyan katona, mint bárki más. Olyan fából faragták, mint akár téged, akár engem, de ha felült ficánkoló, mozgékony, gyors, fáradhatatlan, szép magyar lovára, kezébe kapta a huszárkardot, és visszaszállt belé az ősi magyar lovas szellem, akkor más ember, más katona, más férfi lett belőle: MAGYAR HUSZÁR!”
Dicsőséges csaták /animációs filmek/:
A MAGYAR HUSZÁROK
A magyar huszár fegyvernem a Mátyás király által 1481. március 11-én megörökített "huszár" szót véve alapul közel 500 évig állt fenn, hirdetve a magyar nép rendkívüli katonai képességeit szervezésben, hadművészetben és utolérhetetlen huszár hősi szellemében. A magyar huszár múltjának, történelmi jelentőségének, nemzetközi hatásának és elismertségének széleskörű elterjedése nemzeti önismeretünk, öntudatunk fontos eszköze. A huszár népünk történelmi értékeinek megtestesítője. Jelképezte és tetteivel megvalósította mindazon legszentebb erényeket, melyek mindig biztosították nemzetünk fennmaradását.
A magyar huszár emlékét és szellemét meg kell őriznünk népünk, ifjúságunk szívében - a sorsot vállaló, a reménytelennek látszó helyzetekben is a mindig újrakezdés hitét és akaratát s az érte végzett szívós munkát, a haza rögéhez való hű ragaszkodást. Külön ki kell emelni: a huszár mindig jókedvű volt, és mi is csak örülhetünk az emlékének, mert az nem a vesztes háborúk, elbukott szabadságharcok elkeserítő és megszégyenítő érzésével tölti el a szívünket, hanem a huszár mindig újrakezdő, mindig győzelemre törő, s mindig sikeres tevékenysége emlékére; mert ha nem sikerült is valamely akciója, a huszár lovával mindig el tudott szakadni ellenfeleitől, s akkor ismét és mindig újra kezdte!
A huszár ma már valóban a mesék, mondák, legendák hőse, de meg is érdemelte az elismerő, dicsőítő jelzőket. Volt idő, amikor kardja hegyével ő írta a történelem legszebb lapjait hazai földön és messze idegenben, Európa- és Amerikaszerte.
Manno Miltiades, művész, költő, tartalékos huszártiszt így búcsúzott a magyar huszártól:
"... mert tűzben, vérben, virtusában égve,
ezer csatából egyenest az égbe
száguldott egykor a magyar huszár!"
Nem csoda, hogy országunkban oly sok hősi emlékmű huszár alakjában emlékeztet hősi halottainkra. A sok szép huszár hősi emlékmű közül különösen nagyon közel áll a szívünkhöz a budapesti Szervita-téri templom homlokzatát díszítő bronz dombormű. Az emlékmű Istók János alkotása, - rajta a Vilmos huszárezred hősi halottainak névsorával - azt ábrázolja, hogy Jézus Krisztus a keresztfáról lehajolva magához emeli-öleli a lováról holtan lehanyatló magyar huszárt.
Nagy Kálmán
|
Az utolsó győztes magyar lovasroham története |
|
A 6. huszárezred és a nyikolajevi csata |
Mai: 52
Tegnapi: 47
Heti: 177
Havi: 978
Össz.: 477 729
Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület - © 2008 - 2024 - lovas-kaland-vas-megye.hupont.hu